NyitnikékNyitnikék


 

JIM VAN OS: NEM LÉTEZIK SZKIZOFRÉNIA!
ELKÉSZÜLT A MAGYAR FORDÍTÁSA DR. HARANGOZÓ JUDIT BEVEZETŐJÉVEL - KÉRLEK, OSSZÁTOK MEG AZ INFORMÁCIÓT ÉS ÍRJÁTOK ALÁ!

A LINK, AMIN CSATLAKOZNI LEHET:
www.peticiok.com/jim_van_os_nem_letezik_szkizofrenia

„A holland Jim van Os, a ma élő egyik legnevesebb pszichiáter, genetikus kutató indított el egy felhívást, amelyhez én is csatlakozom: szeretnénk, ha megszűnne a „szkizofrénia” diagnózis.

Erre azért van szükség, mert ennek a diagnózisnak az orvostudományi megalapozottsága nagyon csekély, és az orvosi haszna kisebb, mint a belőle fakadó pszichológiai és szociális hátrány.

Nem csupán arról van szó, hogy más nevet adnánk a "szkizofréniának". Új, a stigmától és az előítéletektől megszabadító, mégis jól használható diagnosztikus megközelítést szeretnénk érvényesíteni.
Sorra megdőlnek azok a sokáig és sokak által bizonyosnak vélt állítások, melyek a szkizofréniával diagnosztizált személyeket reménytelen agyi betegségben szenvedő, folyamatosan romló, veszélyes és gyógyíthatatlan eseteknek minősítették. A tudományos és tapasztalati tények az ellenkezőjét bizonyítják, azonban ezek mégsem változtatnak eléggé azon, hogy amikor kimondjuk a „szkizofrénia” szót, még a szakemberek is valamiféle csüggesztő reménytelenséggel tekintenek a diagnózist "hordozó" személyre. Így aztán a diagnózis, mint egy "második betegség", olyan terheket rak az érintett emberekre, azok családtagjaira és barátaira, amelyek aztán valóban hozzájárulnak a „tünetek” rosszabbodásához.

Ezek az előítéletek ma még meghatározzák a legtöbb ember és a legtöbb szakember szemléletét. Nos, ezen akar változtatni a kiemelkedő van Os Professzor, akinek kiáltványát figyelmébe ajánlom. Változtassunk ezen együtt! Csatlakozzon Ön is az aláírásgyűjtéshez! Dr. Harangozó Judit"

A link, amin csatlakozni lehet!

www.peticiok.com/jim_van_os_nem_letezik_szkizofrenia

A linkre rákattintva, ha végigolvassuk a kiáltvány szövegét, a szöveg alatt találjuk a kitöltendő rubrikákat:
Keresztnév
Vezetéknév
Város
Ország
E-mailcím
Alatta lehet bejelölni, hogy az aláírásod nyilvános-e: Igen - Nem
(Tehát úgy is alá lehet írni, hogy valaki megőrzi az inkognitóját!)
Utána legalul rá kell klikkelni.: a „Petíció aláírása” mezőre.
Ezek után küld a rendszer a megadott emailcímre egy ellenőrző emailt-a – ennek a megnyitásával hitelesíted az aláírásod.

Sajnos elképzelhető, hogy a t-online-os e-mail címeket kevésbé tolerálja

Köszönet a csatlakozóknak: Csontos Erika

az angol nyelvű kiáltvány:

www.schizofreniebestaatniet.nl/english/

Az Antistigma díj eddigi kitüntettjei 

A Nyitnikék Magyar Antistigma Kezdeményezés Antistigma díjjal tüntet ki minden évben olyan média szakembereket, akik munkásságukkal legtöbbet tették a mentális problémával élők stigmatizálása ellen.

2011. Hulej Emese: Aki beteg nem bűnös c. cikkéért, ami  Nők lapja heti lapban jelent meg, olyan időszakban, amikor nagyon gyakran kriminalizálták a mentális problémával élőket.

2012. Nagy Zsuzsa a Literatura Medicina Kiadónál több év óta végzett munkájáért, ismeretterjesztő, stigma ellenes írásaiért.  Ugyanekkor megosztva kapta a díjat Nagy Ildikó: Aranyketrec-itt nem betegek hanem emberek vannak a: vaol.hu-n megjelent írásáért.

2013.Babarczy Eszter: life-style. hu-n megjelent „Bipoláris depresszió: trend vagy átok?” című írásáért, amelyben - miközben ismert emberek pszichiátriai problémáiról ír-, őszintén vall saját maga biporális depressziójáról is. Babarczy Eszter nemcsak cikkeivel, de az általa létrehozott www.bura.hu weboldal működtetésével is segíti a mentális problémával élő embereket.

2014. Munk Veronika a 2013-as évben  egy interjúsorozatot jelentetett meg az index.hu weboldalon, - az írások olvashatók a nyitnikék médiafigyelő rovatában-amelynek szereplői szkizofréniával, bipoláris zavarral, borderline és pánikbetegséggel élő emberek. Az empatikus hangvételű interjúkból megismerhettük az interjúalanyok sorsát, problémáit, azt, hogyan küzdenek meg nehéz állapotukkal, hogy ismét emberi életet éljenek.

*

Ombudsmani jelentés  a merényi pszichiátrián talált állapotokról, a 2015. februári villámlátogatás során:

http://www.ajbh.hu/documents/10180/1957691/Jelent%C3%A9s+egy+pszichi%C3%A1triai+z%C3%A1rt+oszt%C3%A1ly+OPCAT+vizsg%C3%A1lat%C3%A1r%C3%B3l+410_2015/f526a11a-f10d-4bea-83ae-124915954f24;jsessionid=CEFCF660916392278B0F792DE554F30C?version=1.0

*

2011. június 20.

Sajtóközleményt adott ki a NYITNIKÉK Magyar Antistigma Kezdeményezés

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a NYITNIKÉK Magyar Antistigma
Kezdeményezés

A mentális problémával küzdő emberek áldozatai a társadalmi diszkriminációnak,
mely hozzájárul ahhoz, hogy a lelki vagy pszichoszociális segítségre szorulók
nem mernek segítségért fordulni. A médiában szereplő, sok esetben a bűnözőket
indokolatlanul pszichiátriai esetként kezelő híradások csak fokozzák a
kirekesztettséget. Ez történt a közelmúltban is, amikor a Magyar Televízió Híradó című
műsorának június 11-i esti adásában elhangzottak szerint „valószínűleg szkizofrén
az a férfi, aki a rendőrökre támadt, ezért lábon lőtték”. A pszichiátriai gondokkal
küzdők stigmatizációja ellen harcoló NYITNIKÉK Magyar Antistigma Kezdeményezés
az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul, hogy az ilyen és hasonló esetek kapcsán
konzultáljanak a jövőben.

Az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi 125 tv. tételesen felsorolja a védendő adatok közt
a fogyatékosságot és az egészségkárosodást külön-külön. A NYITNIKÉK Magyar Antistigma
Kezdeményezés szorgalmazza, hogy egy-egy híradás csak megalapozottan, orvos
vagy igazságügyi szakértő jóváhagyásával állapítsa meg, hogy az adott bűncselekmény
összefüggésbe hozható-e az elkövető pszichés állapotával. A zavart viselkedés hátterében
nagyon sokféle, átmeneti vagy tartós pszichés zavar, drog-, vagy alkoholhatás állhat.
Leggyakrabban az utóbbiak, az esetek többségében nem szkizofrénia. A Magyarországon
bűnelkövetés miatt elzárt emberek között nem lényegesen gyakoribb a szkizofréniával élők
aránya, mint ami a lakossági arányukból adódik (1%). Ráadásul az is előfordulhat, hogy
valakinek van, vagy volt valamilyen mentális problémája, de nem ezzel összefüggésben
történt a sértő vagy kriminális viselkedés. A mentális problémák szerepének megítélése
tehát sokkal nehezebb, mint egy testi fogyatékosságé. Bízzuk ezt egy jól felkészült
igazságügyi szakértőre!

Bármelyikünkkel előfordulhat, hogy „elszakad a cérna”. A mentális zavarban bajt okozó
ember maga is sokszor áldozata valaminek, amely pillanatnyilag vagy tartósan befolyásolta
az ítélőképességét, áldozata továbbá a hatóságok, intézmények méltatlan bánásmódjának
is. Miért is kell valakire rálőni, ha beteg és ha – a Híradó tudósítása szerint már régóta
bosszút forralt a rendőr ellen, aki börtönbe juttatta? Ha pedig agresszív volt és nehéz volt
megfékezni, akkor miért is következik ebből a pszichiátriai diagnózis?

Az ehhez hasonló híradások tehát kárt okoznak – mindannyiunknak! A NYITNIKÉK Magyar
Antistigma Kezdeményezés az ilyen károkozás ellen harcol, megvalósítva az Európai
Unió kiemelt irányelveit a mentális problémákkal összefüggő stigma és diszkrimináció
csökkentése érdekében. „Szeretnénk megóvni a pszichiátriai betegeket a megbélyegzéstől,
amely sokat ronthat a problémáikon. A mentális zavarok bármelyikünket elérhetnek, jogunk
van az emberséges bánásmódhoz. Segítség kell nem pedig kirekesztés” – mondta dr.
Harangozó Judit pszichiáter, a NYITNIKÉK vezető munkatársa.

„Sajnos Magyarországon a média rendkívül gyakran, elhamarkodottan minősíti az
agresszív, vagy zavart viselkedésű személyeket "schizofrénnek". Pedig az ilyen viselkedés
hátterében számtalan, a központi idegrendszer működését befolyásoló tényező, pl.
anyagcserezavar, keringési zavar is állhat (természetesen az alkoholprobléma mellett).
Az impulzuskontroll zavarai is agresszív viselkedést vonhatnak maguk után, és szintén
nincs közük a schizofréniához. Valamely viselkedés hátteréről vélemény csak részletes
kivizsgálást követően mondható. Éppen ezért az elhamarkodott kijelentések károsak,

mert a médiának a közhiedelmet befolyásoló szerepe van, így a mentális zavarral élő
egyének jogait sérti, és alapvetően téves megítélését sugallja„– mondta Dr. Bodrogi Andrea
addiktológus-pszidchiáter, a NYITNIKÉK önkéntese,.

*

Az Asperger- szindrómával élő emberek  képesek beilleszkedni a társadalomba, mégis megbélyegzik őket. Ezért kivételesen fontos számukra az elmúlt években kialakult közösség, ahova minden hasonló problémával küzdőt befogadnak.- olvashatjuk a   Rimóczi László cikkét a 2011. március 20-i divany.hu-n:

http://divany.hu/spirit/2011/03/20/a_ferjem_is_beteg_de_megtanultunk_egyutt_elni/

*

Andrew N. Wilner, MD : Epilepsy in 2010 -- Does Stigma Still Exist? 

cikkének magyar változatát  Gallai Anita fordításában

Epilepszia 2010-ben - Még mindig stigma jár vele?  címmel alább olvashatják :

epilepszia.pdf

*

2010.okt.11.-én  a Lelki Egészség Világnapján az Ébredések Alapítvány, a PÉF és az Antistigma Kezdeményezés által rendezett  média-pikniken  dr Harangozó Judit által tartott előadás vázlata:

Média-piknik.pdf

*

A Mental Health Europe sajtóközleménye a Lelki Egészség Világnapja alkalmából:

MHE.doc

*

ZÖLD KÖNYV
A népesség mentális egészségének javításáról
Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából

http://ec.europa.eu/health/archive/ph_determinants/life_style/mental/green_paper/mental_gp_hu.pdf

*

Tegyünk a stigma ellen!

Az Antistigma Hálózat felhívása
A stigma pontatlan és sokszor bántó elképzelés, amellyel egy bizonyos csoportot ruház fel a közvélemény.
A mentális betegséggel élő emberek esetében a stigma elmossa a valós információt és erőszakos, komikus, illetéktelen személyeknek állítja be a pszichiátria betegséggel élőket - ezzel dehumanizálva, a félelem és gúny tárgyává téve őket.
Mindezeken túl a stigma önstigmatizációhoz vezethet, és az érintettek - félve a megbélyegzéstől - nem keresnek gyógyító segítséget. Félnek a többiek véleményétől, attól tartanak, kiderül, hogy valami bajuk van.
A kezeletlen betegség pedig öngyilkos gondolatokhoz és magatartáshoz vezethet. Diszkriminációval szembesülhetnek mentális betegségük, vagy más fogyatékosságuk miatt. Példák vannak erre az élet számos területén: az oktatásban, a szálláskeresésénél, munkavállalásnál, szolgáltatások igénybevételénél, stb.
Hazánkban lépten-nyomon stigmára bukkanunk.
A médiában különösen káros a jelenléte, mert nagy hatással van a társadalom hozzáállására. A stigma fellelhető a politikában, a költségvetési juttatásokban, az egészségügyi tervezés és fejlesztés területén, a szakemberek viszonyulásában, a törvényhozásnál, a médiában és a közösségi élet minden területén.
Stigma a nyilvános megkülönböztetés - de stigma az is, hogy a mentális egészségügyi szolgáltatások kevesebb politikai figyelmet kapnak összehasonlítva más egészségügyi területekkel annak ellenére, hogy nagy kihatásuk van az emberek életére.
Az OECD államokban az egészségügyi kiadások 12%-át költik mentális egészségügyre. Magyarországon erősen csökkenő tendenciát mutat ez az összeg.A jó szándék ellenére egyre csökkenő a mentális egészségügy prioritása a fejlesztés, tervezés területén is.
A pszichiátria területén dolgozó szakemberek legtöbbször a betegség akut fázisában lévő betegeket kezelik, mellőzve a felépülésalapú rehabilitációt és a családok ellátását.
A diszkrimináció elleni törvény (Amszterdami szerződés, melyet 1997-ben egészítettek ki a tagállamok a 13. cikkben a diszkrimináció ellenes csomaggal) nem védi a mentális betegséggel élőket úgy mint pl. a vallási vagy etnikai csoportokat a stigmától, a becsmérléstől.
A mentális zavarral élők nagy része (felmérések szerint kb. 75%-a) érzi úgy, hogy már személyesen is megtapasztalta a stigmát. Noha van fejlődés, a média is folyamatosan támogatja azon sztereotípiák elterjedését, miszerint a mentális betegek általában erőszakosak, vagy gúny tárgyai. Gondoljunk csak a meggondolatlan bűnügyi tájékoztatásokra, és az elvétve előforduló riportokra, amelyek továbbra is keverik a különböző kórképeket, továbbra is állandó felügyeletre szoruló fogyatékosoknak vagy veszélyes elemeknek állítva be a pszichiátriai betegségekkel élőket.
Antistigma Hálózatunk javítani szeretne a rögzült szokásokon. Szeretnénk befolyásolni a társadalom hozzáállását, bővíteni az emberek tudását a mentális betegségekről. Felhívni a figyelmet a stigma káros voltára: akciókkal, stigmafigyelővel, nyilatkozatokkal, - súlyosabb esetekben pedig panasszal élve a megfelelő szervezeteknél.
Lehet csatlakozni Hálózatunkhoz az antistigma2009@gmail.com e-mail címen.

2003-ban a Sziget fesztiválon készült felmérés

azt mutatja meg, milyen ismereteik vannak a Sziget rendezvény látogatóinak a szkizofréniáról, milyenek a betegséggel kapcsolatos előítéletek.  A felmérés eredményei alább olvashatóak:

felmérés 2003 Sziget

A WPA Antistigma programhoz csatlakozott Magyar Antistigma Hálózat 2010-es javasolt munkaterve

* A Hálózat tagjainak összegyűjtése megtörtént 2009-ben, tagjai: Ébredések Alapítvány, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, Nap Kör Mentálhigiénés Alapítvány, DélUtán Alapítvány, Somogyi Andrea, MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület, Lechnerné Vadász Judit, Topolánszky Ákos, Mentál Szanatórium Alapítvány, MSBH Kálvária Közhasznú Egyesület, Menta Alapítvány, Egyensúlyunkért Alapítvány, Mendi Rózsa, Tapasztó Istvánné, "Fészek AM" klub: Szenvedélybetegek önsegítő csoportja, Kucsera Hajnalka és Walla Mária, Bulyáki Tünde, Lajtavári László, Harangozó Judit, Seress Attila, Bánfalvai Attila, Féúton Alapítvány, Humán Sztáda Nonprofit Kft, Rácz János
* A Hálózat önálló emil-listájának kialakítása megkezdődött. A címe: antistigma2009@gmail.com Felhívásom ellenére a legtöbb csatlakozó szervezet még nem jelentkezett vissza erre az emilre.
* A Hálózat koordinátora: Rigó Mária, az Ébredések Alapítvány önkéntes munkatársa
* A Hálózatot kiszolgáló honlap, a www.nyitnikék.hu felújítása megkezdődött decemberben. A honlap rendbetétele, frissítése, a honlap emil-es forgalmának átírányítása a fenti emil-címre, ahol a beérkezett vélemények körözhetőek. Határidő: 2010 jan. 31, felelős: HJ, RM, Kristóf Júlia, (az Ébredések A. Antistigma programjának korábbi vezetője).
* A networkhöz csatlakozott szervezetek kontakt-személyeinek kijelölése, akik a kommunikációs, koordinációs munkát vállalják (honlap, emil-lista) határidő: febr. 15.
* A szervezetek által vélemény-alkotó szakemberek delegálása, akik mérvadó véleményeket írnak egyes jelenségekkel, média-megjelenésekkel kapcsolatban, ezeket egymással egyeztetik, majd a honlapon közlik. Itt elsősorban a szervezetek véleményalkotó, a szakmában nagy jártasságú, felépülés-alapú értékeket képviselő vezető szakemberei, kommunikációs szakemberei (ha vannak ilyenek), illetve média-szakemberek lehetnek jelöltek, kb. 5-10 személy elegendő lehet (VÉLEMÉNY-munkacsoport). Határidő: 2010. febr. 15.
* A szervezetek által új ötleteket adó munkatársak jelölése egy INNOVÁCIÓS munkacsoport kialakítása érdekében, akik új programokat, akciókat, szlogeneket, stb. találnak ki, jó elnevezéseket keresnek, stb. A személyek lehetnek ugyanazok is, akik az előző csoportokba kerültek delegálásra. Határidő: febr. 15.
* A honlap feltöltése a szervezetek által javasolt szakmai anyagokkal, pl. a korábbi sikeres projektek bemutatásával, aktuális cikkekkel, saját véleményekkel, stb.. A példaértékű és a stigmatizáló cikkek megjelenítése a médiából (dícsőség- és szégyenfal, vagy vmi ilyesmi..). A Vélemény-munkacsoport rendszeres közléseinek megjelenítése, a levlistán lefolytatott legfontosabb viták megjelenítése (a levélírók engedélyével). A munka kezdete: febr. 15, folyamatosan dolgozunk.
* 2010. szept. 25-én Sartorius Professzort sikerült megnyernem arra, hogy megtartsa számunkra az elmaradt WPA Antistigma Tréninget. Reméljük ez az időpont már nem változik. Professzor Úrral találkoztam a decemberi EU Depresszió és szuicidium konferencián Budapesten, ott egyeztettük az időpontot, amelyet be is írt a naptárjába. Mindenesetre a konferencián már szerepelt Magyarország a csatlakozott országok között, úgyhogy ideje, hogy vmit csináljunk….Az a tervünk, hogy ezen a tréningen ingyenesen vesznek részt a csatlakozott szervezetek koordinátorai ill. véleményalkotói, már persze ha ténylegesen dolgoznak is!
* 2010. dec. első hetében az éves Közösségi Pszichiátriai és Addiktológiai Konferencián a Hálózat önálló workshoppal jelentkezik, ahol az egyes résztvevő szervezetek és szakemberek bemutathatják szervezetük egyéb aktivitásait, ill. újabb projekteket, regionális, ill. országos együttműködéseket tervezhetünk, újabb csatlakozókat is gyűjthetünk.
* Díjátadás: Ugyanezen a rendezvényen ünnepélyes keretek közt kiosztjuk a legkorrektebb média-megjelenés, vagy más rendezvény, akció,stb. számára egy díjat , illetve a legkevésbé korrekt számára (javaslatom szerint) az Arany Citrom díjat. A kiválasztást a honlapon. levlistán történő javaslatok alapján a Vélemény munkacsoport tagjai végezhetik el. A díjátadást az Ébredések A. Csorba Simon vezette Ébredés alkotókör performanszával kapcsolhatjuk össze.
* 2010 végén értékeljük az eddigi munkát és az új csatlakozók bevonásával, illetve az esetlegesen inaktív hálózati tagok „kiejtésével” létrejövő hálózattal újabb éves tervet készítünk.

Kérem a csatlakozó szervezeteket, hogy írásban tájékoztassák a hálózatot és a közvéleményt saját Antistigma tervükről, valamint arról, mivel járulnának hozzá a fentiekhez, kik azok a személyek, akiket delegálnak, akik vállalnak feladatokat. Ezekben a tervekben szponzorálási, pályázati terveket, együttműködésekre tett javaslatokat is szívesen látunk. A csatlakozó magánszemélyek „felajánlásait” is várjuk. Határidő: febr. 15.

Programjaink egyelőre önkéntes munkán alapulnak. Finanszírozást próbál pályázati együttműködés keretében az Ébredések Alapítvány pályázati forrásokból biztosítani. A gyógyszergyári támogatások – reklámra lehetőséget nem adó, korrekt együttműködésben megvalósuló– megszerzésében kérjük a partnerek segítségét is, mivel a LEF elindulása óta a céges szponzorációk jelentősen csökkentek alapítványunknál. Amennyiben partnereink szponzort szereznek a Hálózat számára, e pénzforrást az Ébredések Alapítvány elkülönített számlán kezeli majd, folyamatosan tájékoztatva a résztvevőket a számlamozgásokról. A pénzkezelés ellenőrzésére ekkor majd egy ellenőrző bizottságot is kijelölünk, a pénz felhasználásáról nyilvánosan is beszámolunk.

Nyitnikék szavazás
Érte-e már hátrányos megkülönböztetés Önt vagy családtagját pszichiátriai problémája miatt?
Gyakran (266)
55.42 % 55.42%
Ritkán (90)
18.75 % 18.75%
Egyszer (23)
4.79 % 4.79%
Még soha (101)
21.04 % 21.04%
Nyitnikék Tények

Tények és tévhitek

A szkizofréniával élőknek kettő vagy több személyisége van.

Tévhit. A szkizofréniát elsősorban a téveseszmék és a hallucinációk jellemzik. Az ezzel a betegséggel élő személy emlékszik tetteire. A multiplex személyiségzavar  (az ebben szenvedőnek valóban több személyisége van) egy, a szkizofréniánál nagyságrendekkel ritkább betegség.