2020.06.13.
A különböző ellátásokról:
Háziorvosi-ellátás
Fekvőbeteg-ellátás
Táppénz
Munkaügyi törvények
Szocpol információk
Háziorvosi-ellátás
A háziorvosi, illetve a házi gyermekorvosi ellátás olyan szolgáltatás, amelyre minden, a társadalombiztosítás szempontjából biztosított személy jogosult. Ezt minden háziorvosi látogatás alatt ellenőrizni fogják - így megtudhatja, ha valami nincsen rendben biztosításával.
Biztosítottként milyen szolgáltatásokra vagyok jogosult?
- az egészséges életmód segítését szolgáló (például táplálkozási) tanácsadásra,
- az egészségi állapotuk folyamatos figyelemmel kísérésére (szűrés),
- betegségük esetén a háziorvosi rendelőben, vagy - amennyiben az egészségi állapotuk ezt indokolja - az otthonukban
b) gyógykezelésre, a fenti vizsgálat és gyógykezelés során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszerre és kötszerre,
c) a háziorvos által kezdeményezett, az otthonukban történő szakorvosi vizsgálatra és véleményre,
Krónikus betegségünk esetén
b) életvezetési tanácsadásra, és
c) a gyógykezeléshez szükséges diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítására,
A háziorvos rendelése, beutalása szerint:
b) járóbeteg-szakellátásra,
c) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra,
A keresőképtelenség elbírálására (például táppénzre való jogosultság megállapításához);
egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvéleményre, amennyiben az a) társadalombiztosítási ellátásra;
c) egyéb, jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul.
A házi gyermekorvos speciális feladati közé tartozik ezen felül például a csecsemők és a gyermekek gyógyító-megelőző alapellátása, az ehhez kapcsolódó tanácsadás;
az újszülöttek, a veszélyeztetett csecsemők és a gyermekek szükség szerinti látogatása és a gyermekintézményekbe (például iskolába) történő felvétel előtti vizsgálat .
Megválaszthatom a háziorvosomat?
Igen. A betegek alapvető joga, hogy megválasszák orvosaikat, ide értve a háziorvosokat is.
Ha a háziorvos a személy jelentkezését elfogadja, és ezzel az ellátását elvállalja, akkor a TAJ-számát nyilvántartásba veszi, igazolást állít ki arról, hogy elvállalta a háziorvosi ellátást, valamint kiállítja a beteg törzskartonját. Ezen az orvosnak fel kell tüntetnie nevét, rendelőjének címét és a telefonszámát, azért, hogy elérhető legyen.
A körzethez rendelt háziorvos csak különösen indokolt esetben utasíthatja el a körzetében lakó ellátását.
Évente egy alkalommal indoklás nélkül új háziorvos választható. Ilyenkor nem az orvost választó személy, hanem az egyik orvos szerzi be a másiktól a beteg törzskartonját.
Milyen okmányokat kell bemutatnom az orvosnál?
Az egészségügyi szolgáltatásokat, így a háziorvosi ellátást is csak TAJ-kártyával és a személyi igazolvány (vagy valamilyen más, a személyazonosság bizonyítására ugyancsak alkalmas okmánnyal, pl. útlevél) bemutatásával lehet igénybe venni.
Milyen megkötések vonatkoznak a háziorvos rendelési idejére?
A háziorvosnak hetente minimum 15 órát kell rendelnie, munkanapokon pedig legalább 2 órát. A rendelési időben a betegeket az érkezés sorrendjében kell ellátni, s ettől csak a sürgős ellátást igénylő esetekben lehet eltérni. A háziorvosnak viszont azt is biztosítania kell, hogy rendelési idejük egy részében (például a tanácsadó tevékenysége során) előjegyzés alapján végezze el a betegek szűrését, gondozását és ellátását.
Fekvőbeteg-ellátás
Kik vehetik igénybe a fekvőbeteg-ellátást?
A társadalombiztosítás által biztosítottak, betegségük esetén lakóhelyük közelében - általában a városokban - ingyenesen vehetik igénybe a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást.
Mi szükséges ahhoz, hogy fekvőbeteg-ellátásban részesüljek?
Ahhoz, hogy a beteg ebben részesüljön, egy beutalóra van szüksége az ellátását végző orvostól vagy háziorvosától.
Nem kell azonban beutaló,
b, ha a beteget azonnal el kell látni.
A fekvőbeteg-szakellátást csak a TAJ-kártya és valamilyen a személyazonosságot igazoló okmány bemutatásával lehet igénybe venni (személyigazolvány, útlevél).
Milyen orvosi beavatkozásokhoz kell befeküdnöm vagy feküdhetek be a kórházba?
A folyamatos benntartózkodás mellett végzett
b) gyógykezelési,
c) rehabilitációs,
d) ápolási célú ellátás esetében
Egy meghatározott napszakban, benntartózkodás mellett végzett
b) gyógykezelési,
c) rehabilitációs,
d) ápolási célú ellátás esetében; továbbá olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozásnál, amely miatt a beteg meghatározott idejű megfigyelést igényel (például az azonnali ellátása érdekében).
Milyen szolgáltatásokra vagyok ingyenesen jogosult, ha fekvőbeteg vagyok?
b, Ingyenes az orvos által előírt gyógykezelés (ide értve a műtéteket és a felhasznált gyógyászati anyagokat).
c, Ingyenesek a betegség megállapításához szükséges vizsgálatok.
d, Ingyenes az orvos előírása szerinti gyógyászati ellátás.
e, Ingyenes a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer (vérkészítmény), kötszer ill. az ideiglenesen használt gyógyászati segédeszköz és használatának betanítása.
f, Ingyenes a gyógykezeléshez szükséges ápolás, szakápolás és, amikor a beteg hazamegy, a következő időszakra vonatkozó életvezetési, diétás tanácsadás.
g, Ingyenes az étkezés, ha szükséges, az orvos által rendelt diéta szerint.
A beteg, ha állapota engedi - jogosult arra, hogy fekvőbeteg ellátás helyett otthoni szakápolásban részesüljön.
Mikor kell részleges térítési díjat fizetnem?
b, ha az ellátást nem annál az intézménynél akarom igénybe venni, ahova beutaltak,
c, ha az orvos által szükségesnek tartottól eltérő ellátást akarok igénybe venni,
d, ha egyéni igény szerinti étkezést vagy az állapotom által indokoltnál magasabb színvonalú elhelyezést kér,
e, ha nem gyógykezelés miatt, de ápolás céljából kéri elhelyezését,
f, ha szanatóriumi ellátást vesz igénybe,
g, ha az ellátás alatt egyéb kényelmi szolgáltatásokat igényel.
Honnan értesülhetek a térítésköteles szolgáltatásokról és áraikról?
Az egészségügyi intézményekben jól látható helyen ki kell függeszteni a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat és a fizetendő díjakat.
Ezen felül a beteget minden esetben tájékoztatni kell arról, hogy az általa igényelt külön szolgáltatás térítésköteles-e és ha az, mennyit kell fizetniel.
Táppénz
Ki jogosult táppénzre?
Táppénzre az a személy jogosult, aki a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.
Ha a biztosított táppénz jogosultsága a megszűnt biztosítása, valamint a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult.
Meddig kapok táppénzt?
A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti. Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár.
A betegszabadságra jogosult biztosított részére a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani. Több idő jár a gyermeküket nevelő pároknak ill. egyedülálló szülőknek.
Táppénz ezt követően a keresőképtelenség ideje alatt jár, legfeljebb azonban
- a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon át.
A társadalombiztosítási jogviszony időtartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
- iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított volt.
Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, akkor ez az időtartam ennek időtartama az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamát csökkenti.
Táppénz a betegszabadság lejártát követően minden naptári napra, tehát a szabadnapra és a munkaszüneti napra is jár.
Mikor nem adható táppénz?
b) amely alatt a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá
c) a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn;
3. A gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
4. Az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,
5. A saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.
Ezen felül a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult
- a keresőképesség elbírálását ellenőrző orvos vizsgálatához nem járult hozzá; vagy
- a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be; vagy
- a gyógyulását tudatosan késlelteti.
A táppénz összege
A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60 százaléka.
Méltányosságból igénybe vehető táppénzellátás
A megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti a táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik; illetve körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják.
A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár feladata.
Kinél és hogyan kell bejelenteni a táppénzt?
A táppénz iránti igényt a biztosítottnak a biztosítás fennállása alatt foglalkoztatójánál kell bejelentenie.
A táppénzigény visszamenőleg 6 hónapra érvényesíthető.
A táppénz iránti igényt:
- egyéb esetekben a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja.
A táppénz igénybevételéhez be kell nyújtani
- a kórházi (klinikai) ápolásról kiállított kórházi (klinikai) igazolást.
Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a táppénzre vonatkozó igény elbírálásához "Foglalkoztatói igazolás"-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak megküldi.
A táppénzt utólag folyósítják, mégpedig a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében esetében a bérfizetési napon.
szocpol_informaciok_pszichiatria.xls