2022.03.03.
INTERJÚ ORAVETZ DÁNIELLEL ÉS KULCSÁR TEODÓRÁVAL
„2022-ben ne az szégyellje magát, aki mentális problémával él együtt, hanem az, aki ezen gúnyolódik” – vallja Oravetz Dániel Antistigma-díjas, skizofréniával élő festőművész. Vele és múzsájával, Kulcsár Teodórával beszélgettünk.
Dani, először tőled kérdeznék. Hogyan és mikor találkoztál az első tünetekkel? Melyek voltak azok?
2003 májusában az egyetemre jártam, és éppen a diplomavédésemre készültem, amikor az első tünetek jelentkeztek nálam. Menedzserhallgatóként a tanulmányaim mellett diákújságot alapítottam, amit szenvedélyesen és teljes erőbedobással szerveztem, vezettem és koordináltam. Akkoriban csak napi pár órákat aludtam, így teljesen kizsákmányoltam a szervezetem és az idegrendszerem. Akkor még sajnos nem tudtuk sem a családomban, sem a baráti körömben, hogy a merőben új érzések, hangulatok, tapasztalatok, amiket megéltem, a skizofrénia előjelei nálam.