2021.01.15.
A biztonságos és hatékony COVID-19 oltásért folytatott globális versenyben még mindig számos kihívással kell foglalkozni.
A COVID-19 oltás prioritása a súlyos mentális betegséggel élő emberek számára
A biztonságos és hatékony COVID-19 oltásért folytatott globális versenyben még mindig számos kihívással kell foglalkozni. Ezek egyike a vakcinák kezdeti szűkössége és a hozzájuk kapcsolódó etikai megfontolások arról, hogy kiknek kell első körben adni. A közelmúltban az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája és az orvostudomány, etikai megközelítést javasolt a COVID-19 vakcina méltányos kiosztásához az Egyesült Államokban. Az oltások rangsorolásában ezek a keretek három egyetemes etikai alapelvet támogatnak. Az első elv a kár minimalizálására és az előny maximalizálására vonatkozik: a vakcinának csökkentenie kell a haláleseteket, a betegségek terheit, valamint a társadalmi és gazdasági zavarokat és minimális mellékhatásokkal kell, járjanak. A második alapelv a populációk rangsorolását javasolja, a COVID-19 járvány egyes csoportokra nagyobb kockázattal járnak, az aránytalanul nagyobb egészségügyi terhek miatt. A COVID-19 fertőzésnek halálos vagy tartós következményekkel járó vonzatai vannak, az emberek életkora, hivatása, egészségi állapota vagy társadalmi-gazdasági helyzetük miatt. A harmadik alapelv minden ember egyenlő tiszteletére vonatkozik, és megköveteli, hogy az allokáció és a prioritások meghatározása során az egyének egyenlő méltósággal bírjanak és egyaránt legyenek érdemesek a kezelésre. Ugyanakkor olyan személyeknek, akik sebezhetőségük vagy egyenlőtlenségük miatt sérülékenyebbek, akiknek szembe kell nézniük az oltásokhoz való hozzáférés akadályaival, számukra egyenlő esélyt kell biztosítani az oltások szempontjából kiváltságosabb csoportok között. Minden életkorban élnek emberek társult betegségekkel és ezekhez társuló mögöttes fizikai állapottal, például szív- és érrendszeri betegségek, krónikus obstruktív tüdőbetegség, 2-es típusú diabetes mellitus, krónikus vese elégtelenség, illetve különösen a betegek, az elhízottak, az immunhiányosok és a rákban szenvedők. A COVID-19 miatti morbiditás és mortalitás náluk gyakoribb. A korai halál vagy a súlyos morbiditás kockázata ezeknél a betegeknél amúgy is elég jelentős ahhoz, hogy őket prioritásként kezeljék az elosztás során. Még anélkül is, hogy a COVID-19-et beleszámítanák, az emberek, akik súlyos mentális betegségekkel, köztük szkizofréniával, súlyos depresszióval és bipoláris zavarral küzdenek, kétszer-háromszor magasabb halálozási aránnyal képviseltetik magukat, mint az általános népesség, ami 10-20 évvel csökkenti a várható élettartamot, ráadásul ez úgy tűnik, egyre növekszik. Ez elsősorban a fizikai betegségeknek tudható be. Nagyszámú bizonyíték mutatja, hogy ezek az emberek eleve valószínűbben kapnak sokféle fizikai betegséget, például szív- és érrendszeri betegség, 2-es típusú diabetes mellitus és légzőrendszer betegségek. Az elhízás kockázata is jelentős (amit az SSRI és SNRI szerek kimutathatóan jelentősen fokoznak: a ford.). A COVID-19-ben szenvedő betegek mortalitási tényezője több mint négyszer magasabb a szkizofrén betegeknél és kb. két és félszer magasabb azoknál, akik súlyos depressziós, pl. bipoláris rendellenességben szenvednek, az általános populációhoz képest. A legújabb tanulmányok kimutatták, a súlyos mentális megbetegedések és a mortalitás fokozott kockázata közötti összefüggést. Esettanulmányok-tanulmányok több mint 61 milliós mintán azt találták, hogy olyan emberek, akiket nemrégiben diagnosztizáltak szkizofréniával, bipoláris rendellenességgel, vagy más súlyos depressziós rendellenességgel, vagy figyelem hiánnyal/hiperaktivitással, nagyon magas esélyarányt mutattak. A COVID-19 fertőzés összehasonlítása mentális zavarok nélküli betegekkel, még az életkori korrekció után is, nemi, etnikai hovatartozásra tekintet nélkül és a fent említett egészségügyi feltételekkel, a mentális betegeknél magasabb. Ezeknek az embereknek fokozott a kockázata a COVID-19 szövődményeire is, amint azt a magasabb kórházi és halálozási arány tükrözi. Más friss tanulmányok megerősítették ezeket az adatokat. E megállapítások perspektívába helyezése az USA-ban: 2017-ben becslések szerint 11,2 millió felnőtt súlyos mentális beteg volt (18 éves vagy annál idősebb). Figyelembe véve a 8,5%-os halálozási arányt, amelyet a COVID-19 esetében találtak a betegeknél, akiknél nemrégiben súlyos mentális betegséget diagnosztizáltak, ez azt jelenti, hogy körülbelül 1 millió súlyos mentális betegségben szenvedő beteg az USA-ban meghalna, ha a COVID-19 mindenkit érintene. Ismert, hogy a súlyos mentális betegségek számos összefüggésben vannak sok környezeti változóval, amelyek maguk is kockázati tényezők, például társadalmi-gazdasági nélkülözés, nem biztonságos (nem megnyugtató) környezetben végzett munka, a túlzsúfolt körülmények közötti élet vagy a hajléktalanság, az intézményesítés és a bezártság. Továbbá, a megbélyegzés, a diszkrimináció, a téveseszmék, a valótlanságról meggyőződés és a súlyos mentális betegségekkel járó negatív hozzáállás is - mint rendszer tényezők - akadályokként hatnak a súlyos mentális betegségben szenvedők fizikai betegségeire.* Végül a súlyos mentális betegségben szenvedőknek több nehézségük van a számukra zavaros és állandóan változó szabályok és kötelezettségek követésében is. Így kiderül, miért a súlyos mentális betegség a COVID-fertőzés egyik fő kockázati tényezője. Ezen ismeretek fényében a szerzők a legfontosabbnak tartják, hogy a súlyos mentális betegségben szenvedőknek elsőbbséget kell biztosítani annak biztosítása érdekében, hogy a vakcinákat az első szakaszban kapják. Pszichiáterként felelősséget kell vállalni ebben a globális egészségügyi válságban, a kormányokkal és ismert betegeink igényeihez kell igazodjunk, az egészségpolitikai szervekkel folytatott egyeztetésekben, ez a World Psychiatry állásfoglalása. Ezen kívül a közegészségügyi szerveknek célzott programokat kell kidolgoznia és végrehajtania annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a betegeket és az egészségügyi szolgáltatókat megismertessék ezekkel a megnövekedett kockázatokkal, valamint az első körös oltás előnyeivel.
Marc De Hert,
Victor Mazereel,
Johan Detraux,
Kristof Van Assche.
World Psychiatry, 2021. February issue
Fordította. Radó Iván
*= pszichoszociális fogyatékosság (a fordító megjegyzése)